abundare (or: habundare)
غلبġalaba (+ ʿalā)
v. ġlb – to prevail, to predominate in-  Aris. Anim. III 780a19: quoniam siccitas abundat in oculis eorum sicut abundat in corpore Brug.: لأن اليبس غالب على اعينهم مثل ما يغلب على سائر اجسادهم 
- 1 Aris. Anim. III
غالبġālib (+ ʿalā)
act. part. ġlb – prevailing, predominating in-  Aris. Anim. III 780a19: quoniam siccitas abundat in oculis eorum sicut abundat in corpore Brug.: لأن اليبس غالب على اعينهم مثل ما يغلب على سائر اجسادهم 
- 1 Aris. Anim. III
لأن اليبس غالب على أعينهم – quoniam siccitas abundat in oculis eorum Aris. Anim. III 780a19
خصبḫaṣaba
v. ḫṣb – to be fertile (of soil)-  Albu. Coni. tr. V, li. 870: et advenient civibus Babilonie egritudines vehementes et erit cum eis annona pauca et habundabunt Almedin Yama.: ويعرض لأهل بابل العلل الشديدة ويقلّ بها الطعام وتخصب المدائن 
- 1 Albu. Coni.
رُزقruziqa (+ acc.)
pass. v. rzq – to be blessed with (sc. children)-  Albu. Coni. tr. VIII, li. 247: verumtamen adveniet eis angustia propter suos propinquos et habundabunt filiis Yama.: إلّا أنّه يعرض لهم اغتمام بأسباب قراباتهم ويرزقون الأولاد 
- 1 s.v. habundari Albu. Coni.